A budapesti japánkertek közül elsőre a margitszigeti vagy az állatkerti jut általában az eszünkbe, pedig van egy harmadik japánkert is a fővárosban, amely történetesen Magyarország első japánkertje: a Zuglóban található Varga Márton Kertészeti Szakiskoláé (1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60). Szeptember végén a Kulturális Örökség Napok alkalmával fedeztem fel a kertet.

Nem árulok el vele nagy titkot, mert eddig minden postomban megjelent: az Instagram a kedvenc közösségi alkalmazásom, nagyon szeretek mobilfotózni, rengeteg magyar és nemzetközi Instagram felhasználót ismertem meg az elmúlt 2 évben, akiket érdemes és nagyon inspiráló követni. (arról, hogy kit érdemes Instagramon követni, majd írok külön) 

Tavaly, 2014-ben az app felhasználói bázisa 60 százalékkal megnőtt és elérte a 300 milliót, akik közül tavaly 75 millióan napi szinten használták az alkalmazást, és a napokban írta meg a blogján az Instagram, hogy mindössze 9 hónap leforgása alatt az idei évben már 400 millióra növekedett a felhasználók száma.

Ahogy egyre népszerűbbé válik az app, egyre több az újdonság benne. Ebben a postban most a magam szemszögéből az elmúlt hónap két nagy újítására reflektálnék. (A harmadik emellett a nálam még mindig bugosan működő továbbfejlesztett Direct Message lenne, de az most hagyjuk.) 

Nemrégiben volt szerencsém részt venni egy épületbejáráson a Iparművészeti Múzeumban. A magyar szecessziós építészethez fűződő viszonyom kalandos, mert életem korszakaival változott – most éppen a rajongó időszakomat élem, amikor ezerrel igyekszem Budapest közismert és rejtett szecessziós kincseit felfedezni. Úgyhogy nagyon örültem, hogy bejárhattam Lechner Ödön építész (1845–1914) talán legikonikusabb mesterművének, a magyar szecesszió egyik legismertebb épületének, az Iparművészeti Múzeumnak a látogatók előtt rikán megnyitott részeit is.

Két évvel ezelőtt Johanna Basford skót illusztrátor kiadta Secret Garden, azaz Titkos Kert című, kreatív és gyönyörű fekete-fehér rajzokkal teli színezőkönyvét, amellyel egy csapásra új hobbit teremtett világszerte a fiatal nők között. Nem hiába: a rajzok életre hívásába könnyű belefeledkezni, a színezés szinte visszarepít minket a gondtalan gyerekkorba, felszabadítja kreatív energiáinkat, örömmel, sőt gyakran flow-élménnyel tölt el minket, ráadásul  a sikerélmény is garantált, hiszen "csak" a színezés a dolgunk.

A hétvégén tartották a “Az Év Természetfotósa 2015” fotópályázat zsűrizésének második fordulóját, azaz a beérkezett közel 4000 pályaműből most láthattuk meg az eddig előszűrt 1000-es képanyagot, amit most élő közvetítés keretében szűkítettek le a legjobb 400-ra. Ez volt egyébként a 23. alkalom, hogy a naturArt meghirdette hazánk és a régió legnagyobb természetfotó pályázatát. Az eredményeket kíváncsian vártam, mivel imádom a természetet és örvendetes, hogy ennyi nagyszerű természetfotós alkot ma Magyarországon – jöjjenek teljesen szubjektív alapon a saját kedvenceim. A fotósok kilétét ebben a fordulóban még homály fedi, ezért nem tudtam megjelölni a képeknél őket.