A budapesti japánkertek közül elsőre a margitszigeti vagy az állatkerti jut általában az eszünkbe, pedig van egy harmadik japánkert is a fővárosban, amely történetesen Magyarország első japánkertje: a Zuglóban található Varga Márton Kertészeti Szakiskoláé (1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60). Szeptember végén a Kulturális Örökség Napok alkalmával fedeztem fel a kertet.
A japánkertet 1926-ban saját tervei alapján kezdte építeni Varga Márton kertész szakember, az iskola névadója, és két év múlva, 1928-ban készült el és lett ezzel Magyarország első japánkertje, amely azóta is a tanárok és diákok keze munkája által folyamatosan gyarapodik. 1931-ben ráadásul még a japán császári család tagja, Takamacu herceg is felkereste a kertet feleségével, és tetszésüket különleges növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül egyébként több a mai napig is megcsodálható a kertben.
Mint a látogatásom alkalmával megtudtam, a kert hangulatát meghatározó kövek a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, és még akkor lovas fogatokkal szállították őket az épülő kertbe.
Sajnos a II. világháború súlyos károkat okozott a japánkert növényeiben, berendezéseiben, de a hatvanas-hetvenes években felújították és ki is bővítették - így a mai, mintegy 3000 négyzetméteres kert már nagyban eltér eredeti állapotától. Sajnos azonban ma is meglehetősen hiányosak, sérültek a kert műtárgyai, rusztikus megjelenésükkel ugyanakkor fokozzák a kert esztétikai hatását.
A Varga Márton Szakközépiskola japánkertje egyébként a formai szempontokat figyelembe véve laposkert, a Hiraniwa alaptípuson belül pedig a daimio tavas sétakertek és teaházi kertek rendszerébe sorolható.
Alapja a 166 négyzetméter nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer, melyben a legjelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg, számtalan rejtett zuggal. Ez az áramló víz végigvezeti a kerten a látogatóját.
Egy japánkertben a növények jelentik a változatosságot, életet. A kertészeti iskola fennállása óta tanárok és diákok gyűjtik és telepítik nagy lelkesedéssel a növényeket, szem előtt tartva az intézmény nevelő, oktató funkcióit is. Ami nekem legjobban tetszett a kertben, az a himalájai selyemfenyő volt, különleges lombszínével, monumentális, szoknyás alakjával. (a képem szerepelt az Index nyárvégi Instagram összeállításában is)
Tavasszal szeretnék majd kilátogatni újra a kertbe és megcsodálni a virágzó tündérrózsákat, cseresznyefát, magnóliákat. Látogatásod során a kert különleges és hazánkban sok esetben egyedülálló növényeinek pontos helyéről a térképpel ellátott kiadványban tájékozódhatsz, amely az iskola könyvtárában hozzáférhető.