live your life inspired

Kedvenc utcám Budapesten: a Gül Baba utca

2017. július 21. - liveyourlifeinspired

2017-07-19_09_32_06_1-1.jpg

Ha arról írnánk ki szavazást, melyik is Budapest leghangulatosabb utcája, a Gül Baba utca tuti dobogós helyet szerezne, többnyire csak az nincs odáig érte, aki még nem ismeri. Én a közelben lakom, szoktam erre sétálni sokat, és miután tegnap ezen fenti Instagramos képemre annyi kérdés érkezett, hol is van ez a meredeken kanyargós, elvarázsolt, Budapest-szerűtlen utca Budapesten, gondoltam, írok egy bejegyzést a környékéről.

Tovább

Különleges Budapest-szuvenírek a Nemzeti Galéria boltjában + INSTAGRAM NYEREMÉNYJÁTÉK

 

2017-04-23_02_56_20_1-1.jpg

Sokan keresnek meg azzal, hogy ajánljak nekik olyan ajándékboltot, ahol valóban stílusos, egyedi és különleges Budapest-kötődésű szuveníreket lehet kapni - határtalan az örömöm, hogy egy olyan gyönyörű kollekcióra hívhatom fel ezentúl a figyelmüket, mint a Nemes Anita grafikus és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködéséből született, most debütált Budapest kollekció, ami a Várban, a Nemzeti Galéria múzeum shopjában vásárolható meg. Vagy: most akár meg is nyerheted tőlem - összeállítottam a kollekcióból egy nagyon menő ajándékcsomagot a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából.

Tovább

Bio túrós batyu, cortado termelői tejjel - ilyen a Damniczki cukrászda új reggelije

2017-04-20_03_37_01_1.jpg

Ti egy héten hány hétköznap reggel adjátok meg a módját a reggelinek? És hányszor van úgy, hogy csak menet közben, a kocsiban toltok be valamit? Hány reggel kéritek to-go a kávét? És, hányszor vagytok akkora rohanásban, hogy egyáltalán még időtök sincs beugrani valahova valami reggeliféléért? Ez utóbbi esetre én például mindig tartok az irodai fiókomban egy nagy doboz Belvita kekszet – végszükség esetére, mert én bizony nem bírnám ki egy kávén délig. És mindezek miatt, amit most felsoroltam, időről időre tartok egy hétköznapi slow morningot, amikor megpróbálok kiszakadni a rutinból, mókuskerékből és feltöltődni egy normálisan elfogyasztott reggeli mellett – sajnos ez a rászánható idő az, ami az én életemben például túl nagy luxus. Úgyhogy nagyon értékelem, amikor minőségi reggelizőhelyek nyílnak azokon az útvonalakon, ahol járni szoktam. Nemrég az 5. kerületben, a Hercegprímás utcában lévő Damniczki Budapest - cukrász manufaktúra új, mostanában indult reggeli kínálatát kóstoltam meg és gondoltam, írok róluk, mert szerintem figyelemreméltó, amit csinálnak.

Tovább

A tányér mint festővászon: így remixelte Sárközi Ákos séf a Baselitz-tárlatot

_mak0106_copy-1.jpg

Érdekes, hány hosszú évet dolgoztam át anélkül, hogy rájöttem volna, mennyire érdemes időről időre megszakítani a hetet egy rögtönzött szabadnappal. A mindössze huszonennyimennyi kivehető napom igyekszem az év során pontosan és előre tervezve beosztani, de mostmár tudatosan hagyok pár napot arra a célra, amikor csak úgy spontán nem nagyon akarok dolgozni menni harmadnap (extrém esetben másnap). Mert hét közepére egyszer csak úgy érzem, ideje kiszakadni a rutinból. Ilyen volt a tegnapi nap is, amikor megint körbejártam a várost, új cukrászdákat és kávézókat próbáltam ki, fotóztam a tavaszi cseresznyevirágzást, az estét meg a Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ rendezvényén töltöttem, és a nap során úgy feltöltöttem magam, hogy ilyenkor az inspirációkból, impulzusokból hetekig el tudok éldegélni.

Tovább

Íme Budapest legfotogénebb fája tavasszal ;)

img_20170330_190710_489.jpg

Nem tudom, ki mennyire emlékszik rá: az idei tél nagyon hosszú volt és nagyon sötét. A hetekig tartó, egybefüggő napfénytelen időszakok nyomasztó hangulata idén valahogy jobban rámtelepedett. Még D-vitamint is vettem, hogy próbáljam ezt orvosolni :) Szóval, úgy kellett már nekem a márciusi verőfényes napsütés, mint egy falat kenyér. És nem csak nagyon vártam a tavaszt, hanem idén valahogy sokkal éberebben és tudatosabban figyeltem és fotódokumentáltam a kikeletet, a kertünkben legalábbis.

Tovább