Ha arról írnánk ki szavazást, melyik is Budapest leghangulatosabb utcája, a Gül Baba utca tuti dobogós helyet szerezne, többnyire csak az nincs odáig érte, aki még nem ismeri. Én a közelben lakom, szoktam erre sétálni sokat, és miután tegnap ezen fenti Instagramos képemre annyi kérdés érkezett, hol is van ez a meredeken kanyargós, elvarázsolt, Budapest-szerűtlen utca Budapesten, gondoltam, írok egy bejegyzést a környékéről.
Amúgy is ideje megtörnöm itt a csendet. A legfegyelmezettebben és legfókuszáltabban minden szabadidőm és főállás melletti erőm egy bizonyos projektre koncentrálom most, illetve lassan féléve, ezért itt a csend.
Az eredeti témához visszatérve, a Gül Baba utca pusztul, a házai szedett-vedettek, sokat oda nem illő stílusban újítottak fel vagy építettek meg, sok évtizedek óta roskadozik, a macskakövet felüti a néhol derékig érő gyom, mégis, ez a málló romantika engem minden egyes alkalommal rabul ejt.
A Frankel Leó utcából szoktam felsétálni a hangulatos, kanyargós utcácskán és nézegetem, vajon kik lakhatnak a házakban, mióta és mi lehet a történetük...
Az utca tetejéről visszanézve ez a látvány fogad, szeretek itt elüldögélni. Jó annak, akinek itt az otthona.
Az utca végétől balra esik az éppen felújítás alatt álló Gül Baba Türbéje, a szent életű török szerzetes, Gül Baba rózsakerttel körülölelt síremléke, ami egyébként a muzulmánok egyik legnyugatibb szent helye. Legutolsó ottjártamkor is találkoztam török turistákkal, akik keresték a türbét, de csalódottan távoztak, mert a környék fel van túrva, a sírkápolna be van kerítve, be sem lehet hozzá látni.
A Gül baba utca végén balra kanyarodva találtam rá, hogy itt magaslik Buda szellemhotele. Jó lenne egyszer belülről megnézni :)
Lefelé menet a Rózsadomb lejtőjén, az Apostol utcában már többször be akartam ülni a Törökmézbe, de eddig még sosem jött össze, nem volt hely. Nagyon felkapott ez a kávézó, és nagyon jó is lehet, de mintha a személyzet nem bírná tartani a lépést ezzel a tempóval, sosem tudták kedvesen lereagálni a helyzetet. Úgyhogy egy időre most feladtam ezt a helyet :)
Tovább folytatva az utam lefelé a Margit híd felé azonban találtam egy kedves kávézót, aminek barátságos a karaktere, van hangulata, ami csendes, fenntartható, természetes, ahol lehet beszélgetni a személyzettel. És persze finom a kávé és jók az ételek. Szeretettel ajánlom nektek is a Murok kávézót, például olyan napokon, mikor pihennétek azután, hogy felcaplattatok a Gül Baba utcán. :)
Remélem, meghoztam a kedveteket egy kis budai városnézéshez! Én holnap indulok Krakkóba egy újabb Red Hot Chili Peppers koncertre, de persze sokat fogok a városban is mászkálni. Nem, most nem tervezek letáborozni a hotel elé, ahol megszállnak, mint tettem tavaly a Gresham Palotánál ;) Ha hazatértem, hamarosan érkezem majd a Krakkó útibeszámolóval, és remélem, lassacskán leránthatom a leplet arról is, milyen projekten dolgoztam ilyen nagy elánnal az elmúlt hónapok során. :) Addig is, ha van kedved, kövess Instagramon ;)
