Ti egy héten hány hétköznap reggel adjátok meg a módját a reggelinek? És hányszor van úgy, hogy csak menet közben, a kocsiban toltok be valamit? Hány reggel kéritek to-go a kávét? És, hányszor vagytok akkora rohanásban, hogy egyáltalán még időtök sincs beugrani valahova valami reggeliféléért? Ez utóbbi esetre én például mindig tartok az irodai fiókomban egy nagy doboz Belvita kekszet – végszükség esetére, mert én bizony nem bírnám ki egy kávén délig. És mindezek miatt, amit most felsoroltam, időről időre tartok egy hétköznapi slow morningot, amikor megpróbálok kiszakadni a rutinból, mókuskerékből és feltöltődni egy normálisan elfogyasztott reggeli mellett – sajnos ez a rászánható idő az, ami az én életemben például túl nagy luxus. Úgyhogy nagyon értékelem, amikor minőségi reggelizőhelyek nyílnak azokon az útvonalakon, ahol járni szoktam. Nemrég az 5. kerületben, a Hercegprímás utcában lévő Damniczki Budapest - cukrász manufaktúra új, mostanában indult reggeli kínálatát kóstoltam meg és gondoltam, írok róluk, mert szerintem figyelemreméltó, amit csinálnak.

A fagyi kínálatáról (vagy esetleg a székesfehérvári cukrászdájukról) már bizonyára sokan ismeritek a Damniczkit, ők azok, akikhez télen-nyáron lehet menni fagyizni, ráadásul a legkülönlegesebb ízkombókért, Budapest kellős közepén. Most áprilisban is a választék legalább 24 féle különlegességből állt és folyamatosan reflektál a szezonális alapanyagokra: most tavasszal például a mascarponés medvehagymás fagyi az, ami nagyon megy náluk. Én a legjobban talán a vörösboros málnát ajánlom, ami egy klasszikusabb kombináció, ugyanakkor annyira intenzíven "igazi" és tartalmas és gyümölcsös, hogy rögtön összeáll, miért is kérnek el itt kb. 400 forintot egy gombócért (ami mondjuk nem mellesleg majdnem a szokásos adag duplája, azaz 7 dkg, és akkor már tök rendben is van ez az ár). Ez a hely tényleg azt képviseli, ami nekem nagyon szimpatikus: hogy a hatalmas kínálatból mindig a minőséggel, a tartalmas, jó alapanyagokkal lehet kiemelkedni.

Egyébként ezt a szezonalitást és magas minőséget a reggeli kínálatuk és mellé a kávéik is hozzák, én most  így húsvét környékén a a sonkás-kápiapaprikás-medvehagymás hajtásukra esküszöm :) Tudjátok, hogy nekem mennyire fontosak a jó alapanyagok – ez egyébként nagyjából egyetlen egyszerű dologra vezethető vissza: vidéken nőttem fel, ahol szinte mindent megtermeltünk saját magunknak, így tudom, milyen az, ha valami valóban "házi", "bio", "organikus", "falusi", "termelői" és még dobálózhatok a mostanában menő szavakkal :) 

Ízlések és pofonok, én személy szerint például ezek miatt az ízéből is egyből kiszúrom, mennyire tartalmas, mennyire "igazi" alapanyagokból készült az adott étel, na de az, hogy mennyivel éhezel meg utána, az nagyjából mindenkinek egyformán jelzésértékű. Nyilván csomó pékség van, ami mesterséges adalékanyagokkal felfújt hatalmas péksüteményekkel csábítja a vevőket, majd az elfogyasztásuk után kiderül, hogy ez aztán cseppet sem volt arányban a beltartalmi értékkel.

Nekem az tetszik például itt a Damniczkiben, hogy tényleg egy prémium minőségű, kézműves pékséggel állapodtak meg, a The Mill szállítja be nekik a péksüteményeket, akiknek szintén megvannak a maguk bevált termelői partnereik – és ez így egyben nagyon jól összeáll.

Nézzük mondjuk a tejet, vagy a túrót. Ha nézegetitek, miket posztolok Instagramon, bizonyára már a könyökötökön jön ki, mennyire eltökélten védem az állatok jogait és próbálom edukálni az embereket arról, hogy tudatosan válasszák meg, hogyan tartották azt az állatot, aminek a termékét megvásárolják. Például eszem húst, de ha csak lehet, szabadtartású állatét szoktam, tojás tekintetében pedig száz százalékban kizárólag szabadtartású tyúkok tojását fogyasztom (már ha én választom meg, nem az étterem helyettem) – egyrészt önös érdekből, mert az nekem finomabb, másrészt mivel felelősséget vállalok azért, hogyan is van az az állat tartva, akinek köszönhetően táplálni tudom a testemet.

Szóval, az is szimpatikus még, hogy ez a csapat szabadon tartott, Máriahalmon legelésző tehenek bio túróját használja :), s a termelői tej, amit a cortadódban iszol, pusztaszabolcsi gazdáktól érkezik be hetente két alkalommal. Nyilván, egy UHT tejjel való felöntés szívenszúrná az egész elképzelést és ott megbukna a kávéélmény, amit kínálnak.

Egyébként, ha már cortado: igen, tökjó, hogy cukrászdáról van szó, mégis van specialty kávéjuk (egyébként tartanak "hagyományos" olasz pörkölésű kávét is). Én amikor ott jártam, egy etióp, savasabb kávéból dolgoztak - szóval adott a magas minőségű, világos pörkölésű kávé, mellé van egy nagyon ügyes baristájuk és megvannak a legjobb gépeik is. Azt hiszem, talán ez az a hármas, ami elengedhetetlen a tényleg szuper és újhullámos kávélményhez. Na meg a termelői tej, igen :) Én mindig tejjel iszom a kávét...

Szóval, szerintem érdemes kipróbálni őket, ha a Szabadság tér környékén jártok. Kár, hogy csak ritkán jut időm hétköznap beülős reggelikre, de cserébe legalább egyre több jó pékség nyílik azokon az útvonalakon, ahol járok és fel tudom venni a reggelim.

Nektek mennyire fontos a nyugodtan elfogyasztott, minőségi reggeli?